Azt hiszem a cím mindent elárul, de az ismétlés nem véletlen, a spanyol kerekes idei 3. győzelmét aratta a Katalán körön, a Murcia egynapos és az Andalúz kör után, ráadásul mindezt úgy hogy 3 szakasz végén is ő haladt át először a célvonalon. Elképesztő teljesítményt láthattunk Alejandrotól és a Movistar csapatától, gyakorlatilag leradírozták az egész mezőnyt, ennek ékes bizonyítéka, hogy a dobogóra Alberto Contador (Trek) mellett, a fiatalok versenyét is megnyerő Marc Soler állhatott még fel. De lássuk, hogyan alakult a verseny.
Várakozásaimhoz képest némi meglepetésként ért, hogy az első szakaszon végül mezőnyhajrá döntött a győztes személyéről, holott az etap 6 kategorizált emelkedőt tartalmazott, végül a sprintbefutót az olasz Davide Cimolai (FDJ) nyerte meg. Az igazi izgalmak azonban a csapatidőfutammal kezdődtek, no nem a verseny kimenetelét illetően, hanem a szabályok megfelelően való értelmezésében. Történt ugyanis, hogy az országúton a Movistar teljesítette a leggyorsabban a 42 km-es útvonalat, ám végül a szervezők 1 perces büntetéssel sújtották az egész csapatot, mivel Rojas egy emelkedőn megtolta a csapattársát, igaz közvetlenül a szakasz után csak az aktusban részvevő két kerekest büntették, végül azonban a szervezők talán túl szigorúan értelmezték a szabályokat, ami kimondja, hogy a kerekesek nem adhatnak semmilyen fizikai segítséget egymásnak a csapatidőfutam alatt. Így hivatalosan a BMC csapata lett a győztes megelőzve a Sky-t és az említett Movistart, talán csak az összetett győzelemre esélyes kerekesek közül Dan Martin kapott nagyon sok időt (több mint 2 perc) a Quick Step versenyzőjeként.A fenti eset kellőképpen felbőszítette a spanyol csapatot és innentől kezdve "touros Sky" üzemmódba kapcsoltak és ledózerolták az egész mezőnyt,
A kerekeseknek a harmadik szakaszon kellett teljesíteniük a verseny királyetapját, hiszen kétszer mászták meg a La Molina síterep híres emelkedőjét, viszont maga az etap nem hozott túl sok izgalmat amolyan szalámizós taktika érvényesült, az utolsó emelkedőre egy kisebb csoport tekert fel egyszerre- köztük gyakorlatilag az összes esélyessel- ahol csak az utolsó 2 kilométeren történtek akciók, de egyik sem volt túl sikeres, végül a sorsdöntő támadást Dan Martin indította jóval az utolsó kilométert jelző kapu után, Alejandro Valverde meg tökéletesen érezte kire kell rakni a kereket és a végén sikerült is lefiniselnie az ír kerekest. Ezzel együtt nem alakult ki nagy különbség a célban, a végső győzelemre pályázók maximum 15 másodpercet kaptak a győztestől, így a féhér-zöld trikót a BMC amerikai kerekese, Tejay Van Garderen húzhatta magára.
A negyedik szakasz útvonalát kicsit átírta az időjárás, mivel reggelre több centi hó borította be szinte egész Észak Spanyolországot, így a szervezők az etap lerövidítése mellett döntöttek, ami amúgy előzetesen sem tartogatott túl sok izgalmat, egy hosszú lejtőzés végén a sprinterek döntöttek a győztes személyéről. Természetesen az összetettben sem történt változás a szakaszt követően, viszont a következő két nap ismét próbára tette a kerekeseket.
Az ötödik szakaszon komoly kiemelt kategóriás hegyi befutó várt a mezőnyre, ahol több érdekes dolog is történt, először is az összetettben vezető Van Garderen ideje korán megadta magát, így bőven a cél előtt borítékolható volt, hogy új gazdára lel a fehér-zöld trikó, pedig az amerikai sokkal ígéretesebben mozgott eddig a szakaszig, mint a Tirrenon. A Lo Port emelkedőjén a Touron oly sokszor látott forgatókönyvet próbálta hozni a Sky, de azon kívül, hogy Landa megmutatta, hogy ő is itt van, nem igazán tudta megrángatni a sort, ahol a két kiemelt embere a csapatnak, a Girora készülő Thomas és Froome szépen tartotta magát, majd hirtelen Thomas is úgy gondolta, hogy neki ennyi elég volt és kerékpáros nyelven szólva kiborított 6 kilométerrel a hegy teteje előtt. Ezután a Contador idei fő segítője Pantano próbálta szétszedni a sort, jóval kisebb sikerrel, mint azt tette a Párizs Nizzán, majd a Movistar látta elérkezettnek az időt, hogy igazi erődemonstrációt tartson, és ez gyakorlatilag senkinek sem esett jól, Ruben Fernandez és Marc Soler bedobta a gereblyét a mezőnybe, olyannyira, hogy végül őt kerekes maradt elől 4 kilométerrel a vége előtt, Valverde, Froome, Contador, Soler és A Yates. Innen próbált megindulni Contador többször is, de nem nagyon járt sikerrel, viszont az utolsó kilométeren ellenállhatatlan támadást indított Valverde, akit sem honfitársai, sem pedig Froome nem tudott követni, így a hegy tetején egyedül ünnepelhette a győzelmet, és ezzel összetettben is átvette a vezetést.
A hatodik etap, a tavalyi Vuelta formigalos szakaszának remake-jét hozta, azzal a különbséggel, hogy ezúttal Froome-nak és a Sky-nak nem volt visszaút, hatalmas blamát elkövetve a csapatkapitány 27 perces hátránnyal, éppen limitidőn belül érkezett meg célba. Gyakorlatilag az első kategorizált emelkedőtől fogva hatalmas tempót ment a mezőny, és rögtön az első lejtmenetnél szakadt meg a sor, amire jó néhány kerekes már nem tudott felérni, köztük a háromszoros Tour győztes sem. A mezőny dolgát a hatalmas tempó mellett az időjárás is megnehezítette, a korábbi napokban lehullott hó és a hideg idő formájában. A szakaszt végig kontrolálta a Movistar, az utolsó első kategóriás emelkedőn leszalámizták a mezőnyt illetve hárítottak minden nemű akciót, köztük Contadorét is, végül egy 20-25 fős boly maradt csak egyben a hegyről lejövet. Ebből a csoportból próbált megszökni Cataldo( Astana) és De Marchi(BMC) kettőse, azonban az utolsó métereken befogták őket, így végül a mezőnyhajrát Daryl Impey (Orica) nyerte.
Az utolsó szakaszon, a szokásos barcelonai körözésen, a megszokott verseny zajlott, a Montjuic-on megannyi akcióval, még Froome is próbálkozott, ám végül a megfelelő pillanatban indított Dan Martin féle támadás lett a nyerő, amihez csatlakozott a versenyben vezető Valvarde is. Még arra is volt idejük, hogy az utolsó 300 méteren bevárják a megmaradt mezőnyt, így egy kisebb csoport sprintelhetett a győzelemért, de mivel a többiekhez képest Valverde-ék szusszanhattak egy kicsit, több energiájuk maradt a végére. Végül az egész versenyen bombaformában tekerő Alejandro Valverde behúzta ezt a szakaszgyőzelmet is.
Nagyon érdekes verseny hozott az idei Katalán kör, nem nagyon lettünk okosak, ami a Grand Tourokra való felkészűlést illeti, mindenesetre az látszik, hogy a Movistar idén nem viccel, a Tirrenon Quintana, itt pedig Valverde fűzte be az oktatófilmet. A Girora készülők közül senkit nem lehet kiemelni, gyakorlatilag az összes favorit szenvedett, talán csak A. Yates dicsérhető. Contador folytatta az erőlködést, igaz ez ismét eredménnyel párosult, de megszorítani egy kicsit sem tudta honfitársát. Aki előtt kalapot kell még emelni, az a fiatal Marc Soler, aki végig ragyogó formában tekert, akár komoly szerepet is kaphat idén valamelyik háromhetesen.
Összetett végeredmény:
1 VALVERDE BELMONTE, Alejandro (MOV) 25:27:15 2 CONTADOR VELASCO, Alberto (TFS) + 1:03 3 SOLER GIMENEZ, Marc (MOV) + 1:16 4 YATES, Adam (ORS) + 1:31 5 VAN GARDEREN, Tejay (BMC) + 1:34 6 MARTIN, Daniel (QST) + 2:29 7 KRUIJSWIJK, Steven (TLJ) + 2:56 8 VERONA, Carlos (ORS) + 3:00 9 BENNETT, George (TLJ) + 3:01 10 BARDET, Romain (ALM) + 3:05
