Aki figyelemmel követi a versenyeket annak rögtön feltűnhet, hogy az idény már majd két hónapja tart, január elején kezdődtek el a 6. kontinens nemzeti bajnokságai illetve az első WT verseny, a Tour Down Under is lement már, melyet azóta már több hasonló is követett.

Mégis az idény érdemi része a hétvégén indult az egynapos menőknek (Omloop és Kuurne-Bruxelles-Kuurne), illetve az egyhetesek tekintetében az előttünk álló hétvégén fog képletesen eldördülni a startpisztoly Párizs mellett. Persze komoly mezőnnyel rajtoló többnapos versenyt is rendeztek már az öreg kontinensen, elég csak a Ruta del Sol-ra, azaz az andalúz körversenyre gondolni, ahol olyan nevek csatáztak a végső győzelemért többek között, mint A. Contador, A. Varvede, M. Landa, D.Rosa, W. Poels és T. Pinot. Végül az egyik személyes kedvencem a murciai illetőségű immár 37. életévét taposó Alejandro Valverde húzhatta magára az összetett győztesnek járó piros színű trikót.

Szóval indul az idény a  Paris- Nizza és a Tirreno Adriatico versenyekkel, ahol választ kaphatunk (vagy legalább körvonalazódik a kép) arra kinek hogy sikerült a téli felkészülés, illetve ki milyen esélyekkel várhatja a Grand Tour versenyeket.

Az élet egyéb területén is fontos számomra a tradíció, de ez hatványozottan igaz a sport területére, így az országúti kerékpárra is így tekintek, így nehezen tud az ember olyan versenyeket értékelni/értelmezni, ahol a versenyzőknek finoman szólva sem ideális körülmények között kell tekerni, illetve nem is nagyon érdekli a helyieket maga a verseny/sport. Persze ez majd egy közelgő poszt "hálás" témájául fog szolgálni, ahol összekapcsolódhat a sport és a gazdaság is.